Tárgyfotózások során mindig felmerül a kérdés, mint és hogyan fényképezzünk. Adott a lehetőség, hogy az ember vesz egy tárgyasztalt, illetve jön a kérdés, hogy jobb lesz e mint egy tárgysátor? Egyáltalán szükségünk van erre, vagy meg tudjuk oldani otthon saját eszközökkel is? Most megnézzük és összehasonlítjuk, megéri e befektetni egy tárgyasztalba, s megéri e egy középkategóriás (Godox FPT100200) tárgyasztalt választani.
Mire jó a tárgyasztal vagy a tárgysátor?
Először is érdemes tisztázni, hogy tárgyasztalt, esetleg tárgysátrat mikor is érdemes használni. Nem egy atomtudomány, a választ szerintem mindenki tudja, ha máshonnan nem is, a nevéből ki fogja találni.
A tárgyasztal és tárgysátor tárgyak fényképezésében van segítségünkre. Értelemszerűen itt olyan tárgyakra gondolok, amelyek mind méretében, mind súlyában elférnek a tárgyasztalon, tárgysátorban.
Legegyszerűbb példa, hogy bizonyára rengeteg képpel találkoztatok már, amelyek mondjuk boros üveget tartalmaznak, szépen fényképezve. Természetesen, ha nincs saját stúdiónk, valahol a lakásban keresünk egy megfelelő helyet, ahova el tudjuk helyezni, amelynek a háttere számunkra megfelel, tetszik, stb., vagy akasztunk fel egy lepedőt, papír hátteret, stb. és kész is a mini otthoni stúdió.
A másik lehetőség ebben az esetben (főleg ha picivel nagyobb a tárgy, s mondjuk nem rendelkezünk túl sok szabad és fényképezésre dedikált felülettel, hogy tárgysátrat vagy tárgyasztalt használunk. Persze ezeknek is kell hely, ahova leteheted, felállíthatod, de mivel rendelkeznek minimum fehér háttérrel, bárhova helyezve tudsz fényképezni, jóval ellenőrzöttebb körülmények között.
Melyik a jobb? Tárgyasztal, vagy tárgysátor?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Nagyon sokan szeretik a tárgysátrat, mint eszközt, miközben rengeteg kis hibája vagy inkább korlátozása van. A teljesség igénye nélkül:
- a tárgysátor sátorteteje nagyon szűri a fényt (ez mondjuk bizonyos helyzetekben előnyünkre is lehet), sokkal nehezebb vaku(i)nk megfelelő beállítása, illetve korlátozza a fényforrások elhelyezését is
- én mindig szenvedtem a háttér szép elhelyezésével, hol minimálisan gyűrődött, hol nem sikerült szépen feszítenem, hogy ne látszódjon a horizont „csík”-ja
- alulról nem világítható át
- kicsi, ezáltal elég korlátozottak a lehetőségek, mekkora tárgyakat lehet benne elhelyezni (egy teniszütőt egy átlag tárgysátorban már nem lehet lefényképezni)
- a sátor jellege miatt korlátozott, milyen szögből, magasságból tudsz fényképezni
- önállóan nem használható, kell alá egy asztal, vagy más sík felület
Sokszor elő sem vettem a tárgysátrat a fenti korlátozások miatt, hanem próbáltam a konyhaasztal és a fal kombinációjából valamit kihozni, mint az óra fényképezésénél is.
Ezzel szemben a tárgyasztal a fenti korlátozásokra nagyon jó megoldást nyújt, de nem lenne korrekt, ha egy-egy hátrányáról ne tennénk említést:
- nagyobb és nehezebb mint egy tárgysátor
- felállítva sokkal több helyet foglal el, mint egy tárgysátor
- a PVC „lapjának” kisebb a teherbírása
Szóval, ha valaki komolyabban akar foglalkozni tárgy fotózással, annak a tárgysátor nem lesz jó megoldás, viszont a tárgyasztal adta sokkal nagyobb szabadság már ad lehetőséget az alkotásra.
Melyik tárgyasztalt válasszam?
S ha már eldöntöttük, hogy veszünk egy tárgyasztalt, akkor sem nyugodhatunk meg még teljesen, mert elég tágak a lehetőségek és elég nagy a választék.
Első nekifutásra el kell döntenünk, milyen méretű tárgyasztalra van szükségünk. Járatos méret jelenleg a 60×130 cm-es és a 100×200 cm-es. A 60×130 cm-es nem rossz méret, bár épphogy nagyobb egy normál méretű tárgysátornál, így ha eddig kevés volt a rendelkezésre álló felület, ezzel sem leszünk sokkal előrébb.
A 100×200 cm-es méret már igen jól kihasználható. Az igazsághoz hozzátartozik viszont, hogy cserébe jóval nagyobb helyre is van szüksége!
Ha van helyünk, például a lakásban, mivel házi stúdiót rendezünk be, akkor megéri a 100×200 cm-es méretben gondolkozni, hisz több lehetőségünk lesz nagyobb tárgyak, összetettebb kompozíciók fényképezésére. Ha épp nem használjuk, akkor összecsukva elfér kényelmesen egy sarokban, vagy egy szekrény mélyén is. (Ha pedig saját stúdiónkat egészítenénk ki egy tárgyasztallal, akkor áldozzuk fel az egyik sarkot és építsünk egy stabil, végtelenített hátterű tárgyasztalt, amelyik elbír adott esetben sok 10 kg-ot is!)
Amire a választáskor mindenképp érdemes figyelni, az a tárgyasztal stabilitása, a minősége és nem utolsó sorban a lefogatás.
A kisebbek legtöbb esetben egy sínbe tolva fogadják a PVC hátteret. Ez szerintem nem igen jó semmire, mivel nehéz használni, s még nehezebb egyedül felállítani. Nem igazán adnak hozzá rögzítő elemeket (persze a csipeszeket külön meg lehet rengeteg helyen) s maga a tárgyasztal váza sem túl strapabíró.
Miért pont a Godox FPT100200-ast választottam?
Az egyértelmű volt, hogy 100×200 cm-es tárgyasztalt szeretnék, nem 60×130 cm-est.
A magyar oldalakat bújva legtöbb webáruházban minimális, vagy még annyi információ sincs a megvásárolható termékről. Ami nem is lenne baj, ha legalább a gyártó neve, típusa szerepelne, hogy az ember utána tudjon olvasni, mielőtt megveszi zsákbamacskaként. A Godox legalább egy olyan gyártó, aki nem ismeretlen, akinek a termékeit teljes elégedettséggel használom már egy ideje, így itt már abból indultam ki, hogy szart csak nem tesz le. No meg neki volt is legalább alapinformációja a honlapján a termékről. Nem hátrány…
Nem állítom, hogy a noname versenyzők nem lennének legalább ennyire jók, de látatlanba egyiket sem szerettem volna megrendelni, hasonló áron. Szóval semmi esetre nem márkahűségről van / volt szó, mint inkább arról, hogy nem szerettem volna saját magammal kiszúrni.
Első tapasztalatok…
A Godox FPT100200-at kicsomagolva egy zsákban megtaláljuk a tárgyasztal vázszerkezetét, hat darab csipeszt. A vázszerkezet felállítása gyerekjáték, a mellécsomagolt fehér plexi behelyezése azért egyszerűbb, ha valaki segít, de egyedül sem megoldhatatlan. Az egész tárgyasztal összeállítása / felállítása nem igényel 3 percnél többet.
A fehér plexi lap egyik oldala fényes fehér, és egy fóliával védett, amit le kell húzni, míg a másik oldala egy nagyon szép fehér matt felület, amelyet azonnal meg is szerettem. Lefogatására sem lehet panasz, mivel a hat csipeszen kívül az „asztallap” részen egy csavarozható és alul gumis sínnel is megfogadható, így kifejezetten stabilan a helyén marad.
Amitől először kicsit tartottam, hogy vajon a teherbírása elég lesz e. A 60×130-as tárgyasztalok esetében több forgalmazó is azt írta a kérdésemre, hogy 3 kg-nál többel ne nagyon terheljem. A Godox tárgyasztal esetében már érzésre egyértelmű volt, hogy 5-8 kg sem fog gondot jelenteni, amit sikerült a reggeli tesztelés során be is bizonyítani.
Ami nagyon tetszik a tárgyasztal használata során, hogy alulról is át lehet világítani, így teljes mértékben lehet árnyékmentesen fényképezni (bár erre vannak más megoldások is, ez egy elég egyszerű és könnyű módszer), ami a tárgyfotózás során megkönnyíti az utómunkát.
Hasznos kiegészítő, ha veszünk hozzá további PVC hátteret. Én matt szürkét és matt feketét szereztem még be (1000×2000 mm-es méretben 2.990 Ft-tól vásárolható), amelyek igen hasznosak tudnak még lenni, ha tényleg komolyabban foglalkozunk a tárgyfotózással. Ezek nem olyan vastagok mint az eredeti fehér, így arra szükségünk lesz alatta, hogy az egésznek legyen tartása, viszont cserébe elég olcsóak ahhoz, hogy adott esetben egy fehéret is megérje beszerezni, hisz nem kell annyira kímélni a karcoktól.
