Fénykép nyomtatás, nyomtattassunk, mert nekünk ez jó!

Szerző: | 2021 márc 9. | Egyéb, Technológia

Valamikor régebben már egyszer végig gondoltam és kifejtettem, mi a véleményem a nyomtatás vs. nyomtattatás témakörben. Azóta eltelt pár év (picivel több, mint 2 év), de a téma megint aktuális. Vagyis, annyira nem, de ha már ki kell nyomtatni 10 darab képet, akkor legalább ki is próbálom, milyen, ha nyomtattatom.

Miért akarunk nyomtatni?

Manapság már mindenki rendelkezik elektromos eszközzel, amin fényképeket nézegethetünk, vagy megoszthatunk akár a szomszéd nagymamájával is. Szóval abból indulok ki, hogy az a fajta és mennyiségű kép nyomtatás, vagy kép kidolgozás, mint amit az ezredforduló elején ismertünk, már messze nem aktuális. Ha visszaemlékezünk, akkoriban a képeket, ha másnak meg akartuk mutatni, akkor kinyomtattuk, kidolgoztattuk, vittük magunkkal és mutogattuk. Ma ezzel szemben a képek döntő többségében már az interneten jelennek meg, adott esetben a Facebook hírfolyamunkon dicsekszünk el a kutyánk cukiságával, azzal, hogy ebédre mit ettünk, szóval mindennel is. A telefonjainkkal is bármely pillanatban tudunk fényképet készíteni, s az elkészült képet azonnal fel is tudjuk tölteni valamelyik on-line platformra, meg tudjuk mutatni másnak…

Ezzel szemben, a nyomtatott, vagy kidolgozott képért fizetni kell. Figyelembe véve, hogy azt már csak azoknak tudjuk megmutatni, akikkel találkozunk, nincs is akkora értéke, mint egy online képnek. Szóval a klasszikus fényképeknek nyomtatott formában, lássuk be, leáldozott.

S akkor miért akarunk mégis nyomtatni?

A válasz rettentő egyszerű. Mert az adott kép olyan érzelmi pluszal rendelkezik számunkra, hogy például ki szeretnénk tenni a lakásunkba, a nappali falára, satöbbi. Mert dísze a lakásnak, s már nem a fiókba kerül, vagy egy albumba, amelyet pár évente veszünk csak elő. Mert egy álmunkat személyesíti meg. Mert egy híres pillanatot mutat be. S nagyon sokáig lehet ezt még sorolni. De mit is tegyünk, ha ki akarjuk nyomtatni a képeinket?

Döntsük el, mi nyomtatjuk, vagy kiadjuk a munkát és nyomtattatunk!

Bár korábban annak voltam a híve, hogy ha nyomtatni akarunk, tegyük meg mi magunk, főleg, ha van saját nyomtatónk is. Ezt még valamennyire tartom, de azt már egyre kevésbé, hogy vegyünk magunknak megfelelő nyomtatót. Ennek a legfőbb oka pont a fent leírt jelenség, amely mutatja, hogy sok ember számára a nyomtatott képnek már messze nincs olyan jelentősége, mit régen. Ha logikusan végig gondoljuk, egy jó nyomtató árából több digitális képkeretet is ki tudunk tenni a lakásba, így folyamatosan a legfrissebb, legkedvesebb képeinket láthatjuk. Tehát magánemberként semmiképp sem éri meg.
Ha nagyformátumú nyomatokról beszélünk, s másoknak is nyomtatunk, akkor pedig egy igen magas rendelés állománnyal kell rendelkeznünk, hogy egy A3+-os, A2+-os vagy épp egy megfelelő minőségű plotter ára megtérüljön.
Arról nem is beszélve, hogy a különböző igények kiszolgálására több fajtájú papírt is raktáron kell tartanunk, no meg jön a kasírozás, az alumínium lemezre történő nyomtatás és még sorolhatnám. Olyan munkafolyamatok, amely megfelelő szaktudást és a nyomtatón kiívül további eszközparkot kíván. Gondoljunk itt a kalibrálásra, mint alapkövetelményre…

Szóval, ha épp nincs egy profi nyomtatónk, profi papírunk és az eszközeink nincsenek kalibrálva egymáshoz, nyomtattassunk!

S ha van profi eszközünk, akkor is gondoljuk végig. Egy-egy képért nem feltétlenül éri meg elmenni a nyomtatott képért, ott időben tudunk annyit spórolni, hogy megérje otthon nyomtatni, de pár képes mennyiség esetében is már azt kell mondjam megéri nyomtattatni, mert nem jön ki olcsóbban a saját nyomtatás a tinta és a papír kiskereskedelmi árát figyelembe véve.

nyomtatás, fénykép nyomtatás, soft proofing

Kivel nyomtattassunk?

Ez a kérdés viszont már sokkal nehezebb. Arra jó receptem, hogy mi alapján válasszunk ki egy jó szolgáltatót, nincs. Egyrészt, mert eltérnek igényeink, másrészt, mert nem ismerem a piaci szereplőket, nem igazán van tapasztalatom velük. Viszont vannak alapok amire érdemes figyelnünk, s ilyen például az, hogy jó, ha a szolgáltató elmondja, leírja nekünk:

  • mivel nyomtatnak
  • milyen alapanyagokat használnak
  • a használt papírokhoz elérhető e ICC profil, nem mindegy, hogy a szpolgáltató a gyártó profilját ajánlja, vagy saját színprofilt, ami tényleges mérésen alapszik!
  • van e leírás, bemutatják e a nyomtatás és annak előkészítési folyamatát, amelyet elolvasva egy ezen a területen nem jártas megrendelő is ki tudja hozni a maximumot a képeiből

Ezek tényleg olyan alapszolgáltatások, amelyekből ne engedjünk. Nem mindegy, hogy a leadott képünk, melybe a képernyőn beleszerettünk, amelyik azt a hangulatot adja, amit elképzeltünk, nyomtatás után teljesen mást mutat, mert épp hidegebbek, vagy melegebbek a színtónusok.

Szóval mindenképp olyan szolgáltatót érdemes választanunk, aki a fentieknek már alapértelmezetten eleget tesz, akinél ezek az információk könnyen, összeszedetten, a honlapján elérhetőek. Ez számomra azért fontos, mivel a képek feldolgozása (és ezzel szerintem nem vagyok egyedül) este, éjszaka történik. Ilyenkor azt már nem várhatom el, hogy elérhető ügyfélszolgálat álljon rendelkezésemre, ha kérdés merülne fel, de ha minden esetlegesen felmerülő kérdésre választ találok, nincs is szükségem rá, mert abban az ütemben és időpontban tudom elvégezni a munkám, ahogy nekem kényelmes.

S bár nem néztem meg minden nyomtatás szolgáltató oldalát, a fenti elvárásoknak a legjobban a Pigmenta oldala, illetve az azon található leírások, szolgáltatások feleltek meg, legalábbis számomra. S itt ki is szeretném emelni, hogy a Pigmenta oldaláról letölthető színprofil nem gyártói színprofil, hanem egy a Pigmentás srácok által azon a papíron és azzal a tintával bemért profil, amellyel a mi képeinket is nyomtatják!

Hogy készítsük elő a nyomtatásunkat?

Gondolom addig nem kell visszamenni, hogy az első lépés a kép elkészítése, majd letöltése, utómunkázása, satöbbi. Ezek a lépések a nyomtatástól teljesen függetlenek, főleg, hogy a kép utómunkázása során nem teszek különbséget az on-line és a nyomtatandó között.

Az utómunka során arra érdemes figyelni, hogy mennyit vágunk a képből! Csodákat profi nyomdától se várjunk, mert egy 600×480 pixeles képből ők sem fognak tudni hihetetlen minőségű A2-es nyomatot készíteni!
Régebben volt egy aranyszabály, hogy a legjobb nyomtatás eléréséhez törekedjünk a 300 dpi-s felbontásra. Hogy ez manapság mennyire igaz, abba mélységeibe most nem mennék bele, mert ez egy külön cikk anyag lesz majd, de ha jelenleg a 300 dpi-t vesszük alapul, nagyon mellé nem lőhetünk.
Ha egy A2-es nyomtatot szeretnénk a nappali falára, akkor a kép mérete 594×420 mm, azaz 23,4×16,5 inch. A 300 dpi pedig azt jelenti, hogy 300 festékpöttyöcske jut 1 inch-re. Szóval ezt visszaszámolva 7.020×4.950 dpi-s felbontásra lenne szükségünk. Feltéve, ha a képet pár centi közelségből nézzük folyamatosan…
Ebben az esetben bőven elég a 200 dpi is, mivel a képet azért nem pár centi közelségből nézzük, így könnyen kiszámítható. hogy egy 6000×4000 pixeles képből durván 75×50 cm-es nagyon jó minőségű nyomat készíthető, s minél messzebbről nézzük a képet, annál lejebb vehetjük a felbontást. Az emberi szem nem fogja tudni megkülönböztetni a pixeleket. Ezek alapján mondjuk 3 méteres távolság esetében, 100 dpi-vel számolva ugyan az a kép már 150×100 cm-es méretben is tökéletesen fog mutatni. S lássuk be, egy ekkora képet nem is lehet közelebbről nézni. Aztán vannak még különböző trükkök, amely jelen esetben számunkra nem feltétlenül relevánsak, de egy későbbi cikkben erre még vissza fogunk térni.

Szóval, ha a képünk utómunkájával is kész vagyunk, beállítottuk a kívánt színhőmérsékletet, a képernyőn már azt az eredményt látjuk, amit elképzeltünk, meg szeretnénk jeleníteni, akkor én készítek egy másolatot a képről, amely esetében már kifejezetten a nyomtatáshoz szükséges módosításokat végzem el.

Utolsó finomítások – soft proofing

A nyomtatáshoz szükséges módosítások az én esetemben itt már a papírnak megfelelő ICC profil betöltése és a soft proffing. A soft proofing során ellenőrizzük, hogy a képernyőn látható kép hogy fog majd kinézni kinyomtatva. Ez azért fontos, mert a különböző papír típusok függvényében igen eltérő eredményt kaphatunk. Ha pontosabbak akarunk lenni, akkor nem csak a papírtípustól fog ez függni, hanem a felhasznált tintától is! Azaz akkor kapunk igazán jó eredményt, ha a rendelkezésünkre álló ICC profil nem a papírgyártó profilja, hanem a nyomdáé, amelynek a mérése során a papír mellett a tinta is az, amit a mi nyomtatásunknál fognak majd használni!
Azaz a példa kedvéért, ugyan annál a papírnál maradva, két különböző gyártótól, egy Canon selyemfényű Luster papír sokkal melegebb (sárgásabb) színhatású, mint a Hahnemühle selyemfényű Luster papírja, amelyik sokkal hidegebb (kékesebb) hatást fog mutatni. S ennek nem az az oka, hogy a papír ennyire eltér, hanem az, hogy amíg a Canon oldalairól letölthető profil egy általános profil, addig például a Pigmenta oldaláról letöltött profilban szereplő adatok a tényleges azon a papíron, azzal a tintával mért adatokat tartalmazza, amellyel a megrendelt képünk kinyomtatásra kerül! De lényegében itt nem is az a fontos, hogy az egyik profil jelenleg egy általános profil, másik tényleges mérésen alapul, hanem az, hogy papír és papír között is vannak eltérések, így nagyon fontos, hogy a megfelelő profilt válasszuk ki!

A soft proofing-hoz elengedhetetlen, hogy legalább a monitorunk kalibrálva legyen.
A monitor kalibrálással sokan úgy vannak vele, hogy egy felesleges folyamat és egészen addig, míg csak képernyőn jelennek meg képeink, hiába van színhelyesre kalibrálva a monitorom, azok képernyője, akik megnézik mondjuk az interneten a képeket, nagy valószínűséggel nincs. Nem igazán tudok ezzel az eszmefuttatást azonosulni, mert ha a színhelyesre kalibrált monitoron rendben van a kép és azt adja vissza, amit szeretnék, nagyobb eséllyel hasonlít az eredmény a nem kalibrált képernyőkön is ahhoz, amit elképzeltem, szeretnék.

Ezek után nincs más hátra, mint a képünk esetében Lightroom-ban, Photoshop-ban, vagy egyéb, általunk használt képszerkesztő alkalmazásunkban a soft proof-ot bekapcsolni és a megfelelő papír profilját kiválasztani. A képernyő színprofiljához beállított kép és a soft proof eredménye között lesz eltérés, amit ezek után a képszerkesztő alkalmazásunkban szépen helyre korrigálunk, hogy a nyomtatandó kép soft proof nézete megegyezzen a digitálisan utómunkázott és késznek tekintett képünkkel. A megfelelő korrekciók után a nyomtatott, kész fényképünk is meg fog végül egyezni a monitoron előzőleg utómunkázott képünkkel.
Itt még egyszer ki kell hangsúlyozni, hogy nem elég a papír gyártójának profilját használnunk, mert továbbra is lesznek eltérések a megjelenített és a kinyomtatott eredmény között! Ha nyomtatatjuk a képeket, bizonyosodjunk meg róla, hogy a szolgáltató által biztosított profil az tényleges mért eredményekre épüljön!

S ha mindennel megvagyunk, nincs más hátra, mint elmenteni a kész, nyomtatásra szánt képet!
De, hogy ez se legyen egyszerű, itt is van pár apróság, amire figyelnünk kell!
Nagyon fontos, hogy a képet a lehető legjobb minőségbe mentsük el, a lehető legtöbb információval. Azaz ebben az esetben például TIFF-ben mentünk. Ügyelünk arra, hogy a képfájl tartalmazza a beépített színprofilt amiben dolgoztunk (Adobe RGB, ProPhotoRGB).
Figyelem! Ez nem azonos a papír letöltött profiljával, azt semmiképp ne mentsük bele!
S végül a lementett képünket juttassuk el a nyomdába, szolgáltatóhoz, dőljünk hátra és várjuk meg az eredményt…

Ez miért ennyire bonyolult?

Szó sincs róla, hogy ez bonyolult lenne. Leírni és elolvasni tovább tart, mint elvégezni a fenti lépéseket. Igazság szerint az első alkalommal még kicsit izgul az ember, mindent helyesen állított e be, nem rontotta e el valahogy (amúgy nem nagyon lehet elrontani), de a második – harmadik alkalom után ez már egy rutin feladat lesz a fénykép digitális kidolgozása során.
Azt lássuk be, ha már elkészítünk egy jó képet, időt – energiát nem kímélve akár órákat voltunk talpon, hogy a kép tényleg úgy készüljön el, ahogy elképzeltük, majd utómunkával minden kis hibát leretusáltunk, esetleg a kívánt hatásokkal a képünket még szebbé, jobbá tettük, akkor az a nyomtatott formájában is megérdemli, hogy tökéletes legyen, s így az a pár perc, amit még rá kell szánnunk, már tényleg elenyésző a teljes folyamathoz képest. Szerintem kifejezetten fontos, hogy ténylegesen olyan partnert válasszunk, ha a fénykép nyomtatást nem mi végezzük, akinek a munkájában és annak minőségében teljes mértékben meg tudunk bízni.

S végül elégedett voltam?

Bár nem kerestem túl sokat és nem kutakodtam, kik a piaci szereplők, így összehasonlítási alapom nincs, de a Pigmenta, mint szolgáltató, teljes mértékben kiérdemli a bizalmat.
Magát a rendelést on-line adtam le. A megrendeléstől számított rövid időn belül a még fennmaradó kérdéseket letisztáztuk telefonon, a nyomatok pedig két nap alatt el is készültek.
Mivel kíváncsi voltam, nem kértem kiszállítást, hanem személyesen mentem értük, s kihasználva ezt a tulajdonossal, Szeklencei Tamással el is beszélgettünk tapasztalatainkról, amit egybe tudtunk kötni egy rövid körbevezetéssel. Én nagyon élveztem!

pigmenta iroda

Ami pedig a képeket illeti, nem csalódtam! A kinyomtatott képek esetében a papír választás is jó volt (ha nincs konkrét elképzelés, melyik papíron is mutatna jól képed, a Pigmentában, a helyszínen is van lehetőséged kiválasztani a megfelelő papírt, amit portfólión meg tudsz tekinteni előtte, illetve segítséget is nyújtanak a választásban).
A színekkel, a nyomtatás minőségével, mindennel 100%-ig meg voltam elégedve. S hazaérve a monitor mellett, szabad szemmel összehasonlítottam a kinyomtatott képeket a monitoron látható képpel… Azt tudom erre mondani, PROFI MUNKA! S bár nem akarom magam fényezni, a képek is nagyon ott voltak, amiket kinyomtattattam. 😉

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb blog bejegyzés:

Mire képes az Apple M1 processzora Photoshop alatt

Rengeteg helyen lehet olvasni, hogy mennyire is jó az Apple M1-es processzorával szerelt MacBook Pro, ha épp Photoshopra szeretnéd használni. Eddig nagyon is meg voltam elégedve az asztali konfigurációmmal, amelyet azért is szereltem fel, mert sajnos a 2017-es Core...

Az OKJ-s korszak vége. Mit adott, mik voltak a hibái?

Valamikor 2019 év végén, 2020 év elején tudatosult mindenkiben, hogy az OKJ-s oktatás megszűnik, vagyis pontosabban átalakul és helyette valami más jön, amiről akkoriban még semmi pontosabbat nem tudtak. Voltak szakmák, amelyek elvégzéséhez a törvény előírta a...

Hogy építsük fel fotós portfóliónkat?

Ahhoz, hogy be tudjuk mutatni munkánkat fotós portfóliót kell építenünk. De milyen legyen? Mi a jó megoldás? Ki a célközönségünk? Ezek mind mind olyan kérdések, amelyek hatással vannak az eredményre és arra, hogy végül is milyen lesz a portfóliónk. Fotós portfóliónk...

Termékfotó készítése vizes (csepp) hatással, mintha a hűtőből vetted volna ki

Termékfotó készítésénél a legtöbb esetben az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet a termékre. Huh, ez egy nem túl szerencsés mondat, de megpróbálom kifejteni, mire is gondolok. Szóval nem elég egyszerűen a terméket (például egy energia ital dobozást) lefényképezni. Nem...

Fotós kiegészítők, amikre szükség van és hasznosak is

Az évek alatt szerintem mindenki bevásárol hasznos és kevésbé hasznos fotós kiegészítőkből. Valamelyik nap pakolgattam és el is csodálkoztam, mi mindenem van, így jött is az ötlet, hogy erről érdemes egy pár gondolatot megosztanom. Nem feltétlenül lesz benne rendszer,...

Hova tűnnek a szakmai és / vagy jó fotós blogok?

A tegnapi estén úgy gondoltam, végre van időm olvasni kicsit. Gondoltam, körbe nézek, mi történt a nagyvilágban, milyen újdonságok jelentek meg, ki miről írt, felkeresem a kedvelt fotós blogokat... Bevallom, volt pár fotós blog az utóbbi időben (kifejezetten magyar...

Kis tárgyfotózás, már megint az óra

Mivel az időjárás nem túl kedvező az utcán, szabadon történő fényképezésre, megint előtérbe került a tárgyfotózás. S ha már tárgyfotózás, akkor az egyik örök téma is előkerült, az óra. Órát fényképezni nem is olyan könnyű. Nem azért mert jár az óramutató, hisz azt meg...

Streetphoto 2021 év elején

Már nagyon rég nem voltam kint Streetphoto-zni és járni az utcákat este, így gondoltam pont jó az alkalom, hátha le lehet fényképezni valami érdekeset... A gondolat nem volt alapvetően rossz, de az időzítés annál inkább. Míg a Covid előtt bármikor kimentél a városba,...

Jinbei M-6 2 az 1-ben boom lámpaállvány

Már egy ideje szemezgetek a boom állványokkal, többek közt a Jinbei M-6-al is, amelyek azon felül, hogy megkönnyítik a stúdió vakuk, lámpák pozícionálását, igen hasznosak tudnak lenni egyéb fényterelők, fényformálók használata során is. Sokszor gondolkoztam rajta,...

Természetes fény a beltérben – A portréfotózás alapjai – 6. rész

Természetes fény helyett legtöbbször mesterséges fény mellett fotózunk, de mi van akkor, ha csak természetes fény áll rendelkezésünkre? Mindezt beltérben kell megoldani, s maximum még egy - két mennyezeti lámpa lehet a segítégünkre? Semmi gond! Hozzuk ki belőle a...