A portréfotózás alapjai – 3. rész – Stúdió világítás – portré világítás

Szerző: | 2020 júl 22. | Portréfotózás

Pár apró részletet már az előző két részben megnéztünk (első rész, második rész) így időszerű, hogy kitérjünk arra, hogy világítsuk meg modellünket portréfotózás során. A sorozat első részében említés szinten érintettük már, hogy milyen fényt tudunk használni, ha egyedül vagyunk, vagy terepen, illetve stúdióban. A mostani rész fő témája a stúdió világítás kérdésköre lesz a portréfotózás során.

Stúdió világítás – fény típusok

Alapértelmezetten a fényképezés során két (+1) fő csoportba oszthatjuk a fényt:

  1. Természetes fény (napfény)
  2. Mesterséges fény (stúdió világítás, mennyezeti lámpák, stb.)
  3. Kevert fény (természetes + mesterséges fény)

A természetes fény alatt azt a fényt értjük, amit a nap ad nekünk. Akkor is, ha épp felhős az ég, hisz a fényforrásunk ebben az esetben is a nap, csak ekkor nem éles, közvetlen fényt kapunk a napból, hanem szórt fényt.
Az éles fény és a szórt fény között a különbséget leginkább az árnyékokban fedezhetjük fel könnyen. Éles, közvetlen napfény esetén az árnyékok is nagyon élesek lesznek, illetve a megvilágított és az árnyékos rész között nagyon erős lesz a kontraszt. Árnyékben, felhős ég mellett fényképezve pedig sokkal kellemesebb, lágyabb árnyékokat kapunk, kisebb lesz a területek közt a kontraszt. Ezeket a hatásokat természetesen stúdióban, mesterséges fény mellett is tudjuk reprodukálni, bár kevésbé az szokott lenni a cél, hogy az éles, közvetlen napsütést utánozzuk.

A mesterséges fények alatt azokat a fényeket értjük, amelyeket lámpákkal, vakukkal hozunk létre. Mesterséges fényeket használva sokkal könnyebb dolgunk van, hisz ezt a fényt tudjuk irányítani, vezérelni, uralni. Ennek előnye, hogy napszaktól és a természet kedvétől / kegyességétől függetlenül bármikor tudunk fényképezni, elképzelésünk és terveink szerint.
A mesterséges fény lehet valamilyen féle lámpa, jobb esetben olyan lámpa, amit kifejezetten fényképezésre gyártottak, mert ebben az esetben egy állandó színhőmérséklet mellett tudunk dolgozni, ami sok könnyebbséget jelent számunkra. De ideális esetben lámpa helyett kifejezetten stúdióvakukat használunk, ezért is beszélünk ilyenkor stúdió világításról, attól függetlenül, hogy ezeket szabadtéren is használhatjuk adott esetben.
A stúdió vakuk esetében az előnyünk, hogy rendelkezik egy gyengébb beállító fénnyel, amelyik segítségével be tudjuk állítani a fényeket, hogy a modellünkön a portréfotózás során a megfelelő hatást érjük el, s ez alatt a beállítási idő alatt mégsem égetjük ki a szemét.

Kevert fényről pedig akkor beszélünk, amikor a mesterséges fényünk (lámpa, stúdió vaku, vaku) mellett a környezetünk fényét is figyelembe kell vennünk. Azaz besüt a nap és nem tudunk sötétíteni, vagy épp terepen fotózunk, de vakut is használunk, hogy az árnyékokat megvilágítsuk. Ebben az esetben bár kevesebb a fény feletti kontrollunk, mégsem vagyunk annyira kiszolgltatva mint amikor csak természetes fény mellett dolgozunk. Erre valószínűleg majd a későbbiek során vissza fogunk térni.

Protréfotózás stúdióban, klasszikus portré, stúdió világítás

Úgy gondolom, hogy minden “kezdő” portré fotósnak érdemes először a klasszikus portréfotó típusokat megtanulnia, magabiztosan fényképeznie, mielőtt világmegváltó gondolatai támadnak. Ennek az oka, hogy a klasszikus portréfotók esetében van pár “alapszabály” amelyek szamárvezetőként sem rosszak és ezekket megtanulva, alkalmazva pontosan tudjuk, milyen eredményt kell kapnunk, így könnyen ellenőrizhető is. Mindemellett segít megtanulni és megérteni az összefüggéseket, a rendszer működését, illetve a fényformálók használatát is, azaz megtanuljuk a stúdió világítás használatát.

Klasszikus portrék esetében általában 3-4 fénnyel dolgozunk stúdió világítás során. Van egyszer egy fő fényünk, s jelen helyzetben ehhez használjunk egy Beauty Dish-t, de használhatunk hosszó softboxot, octoboxot is.
A főfény feladata, hogy ő legyen a fényképen a meghatározó fény, azaz a legvilágosabb, legharsányabb, legdominánsabb fényünk a portréfotón, amely a kép alaphangulatát is meghatározza.
A főfény mellé használunk egy derítőfényt, mondjuk egy méretes softbox-al. Az ő feladata lesz a főfény által keltett árnyékok lágyítása, világítása.
S a következő két fény használata nem kötelező, de ha van lehetőségünk, tanuljuk meg használatukat, hisz után sok művészi portré esetében segítségünkre lehet ez a tudás. Ezek pedig az élfény (vagy hajfény), illetve a háttérfény.
Élfény (hajfény) esetében az a célunk, hogy a modell kontúrját kiemeljük, esetleg egy egy érdekes részletet kiemeljünk, de mindenképp élet telibbé tegyük vele a képet.
A háttérfény pedig csak annyi feladatot lát el, hogy a fotó alanyunk mögötti hátteret megvilágítsa, már ha szükséges.
Nézzük meg a stúdió világítás beállítását példákon keresztül!

Rembrandt / keskeny háromszög

portréfotó, portréfotózás, portréfotózás alapjai, Rembrandt háromszög, keskeny háromszög, stúdió világítás

Maga a beállítás azért kapta a keskeny háromszög nevet, mivel a fotó alany arcának a keskenyebb fele (a tőlünk távolabbi fele) van megvilágítva a főfénnyel, olyan módon, hogy az arc másik felén a világítás által egy kis háromszög is kirajzolódik.
Ezt a típusú beállítást Rembrandt háromszögnek is nevezik, mivel a festészetben először Rembrandt képeinél volt ez megfigyelhető.
Mindemellett a modell esetében látszik, hogy egy élfény is bevetésre került, amelyik kifejezetten megvilágítja a jobb vállát, ezzel is egy kis dinamikát, izgalmat víve a képbe. S maga a kép, sőt konkrétan a portréfotó modell jobb arcfele (amely közelebb van hozzánk) meg van világítva egy derítőfénnyel. Ez talán a legklasszikusabb stúdió világítási beállítás.

Összehasonlításként ugyan az a “kép”, de egyszer lekapcsolt derítőfénnyel és lekapcsolt élfénnyel:

Mindkét képen észrevehető különbség van és valljuk be, egymás mellé helyezve a három képet, a három stúdió vakuvalkészített beállítás (főfény + derítőfény + élfény) egy nagyon szép portréképet adott számunkra, míg egy-egy fény elhagyása teljesen más eredményt ad.

A portré elkészítésének szimulálásához a Set.a.light.3D.studio szoftvert használtam, amely nagyon pontosan képes szimulálni a stúdió körülményeket, a stúdió világítás használatát.
Stúdióvakuként pedig 3 darab 500W-os vakuval lett tervezve. A főfény egy 55 cm-es Beauty Dish, a derítőfény fényformálója egy 60×90 cm-es softbox, míg az élfény esetében Snoot lett felhasználva.

ellenfényes keskeny háromszög (Rembrandt) portréfotó, portréfotózás, Rembrandt háromszög, portréfotó alapjai, stúdió világítás

A főfényt megpróbáljuk úgy beállítani, hogy 8-as rekeszen tudjunk fényképezni. Ez azért egy jó érték, mivel itt elég kicsi a lehetőség tévedésre, azaz még ha rosszul is fókuszálunk kicsit, a modell szeme a portréfotózás során biztosan éles lesz.
természetesen úgy lenne szép és tökéletes a világ, ha mindezt úgy tudnánk beállítani, hogy fénymérővel dolgozunk, hisz annak használatával szinte garantálható a tökéletes expozíció. Aki évek óta fényképez már, az fejből tudja, mikor mit és hogyan kell beállítani, s aki most kezdi, annak, ha nincs fénymérője, akkor a digitális világnak köszönhetően próbaképek lövésével azonnal tudja ellenőrizni az eredményt…

Természetesen egy vakuval is le tudjuk fényképezni:

Rembrandt / széles háromszög

S akkor eljött az ideje, hogy még egy kis fogalmat tisztázzunk… Mi a különbség a “keskeny” és a “széles” portréfotó között?
A válasz nagyon egyszerű, s a továbbiakban ezért nem is fogjuk külön pontban venni. Keskeny portréfotóról akkor beszélünk, amikor a főfény által nagyobb megvilágított terület a fényképen láthatóan az arc széles (jelen esetben felénk eső oldala) vagy keskeny (tőlünk távolabbi és ezáltal keskenyebben látszódó oldala).

A Rembrandt háromszög esetében itt a főfényt kell kicsit áthelyezni, illetve a modellünk arcát fordítjuk el a megfelelő hatás elérésének érdekében:

ellenfényes széles háromszög (Rembrandt) portréfotó, portréfotózás, Rembrandt háromszög, portréfotó alapjai, stúdió világítás

S természetesen egy darab vakuval is elkészíthető ez a kép is:

Keskeny felező

A felezők esetében az arc egyik felét világítjuk meg a főfénnyel. Kiemelten ügyelünk arra, hogy az arc “sötét” fele ne kapjon a főfénytől világítást. Itt a leggyakorabbi hiba, hogy a sötét arcfél szemöldök csontja kap némi fényt. A portréfotózás során az arc sötét felét csak derítőfénnyle világítjuk meg, azaz csak lágyítjuk az árnyékokat:

ellenfényes keskeny felező, portréfotó, portréfotózás, Rembrandt háromszög, portréfotó alapjai, stúdió világítás

Ahogy az előbbi példáknál, itt is megmutatjuk, hogy nézne ki egy vakuval a kép:

Széles felező

ellenfényes széles felező, portréfotó, portréfotózás, Rembrandt háromszög, portréfotó alapjai, stúdió világítás

Keskeny kisorr

Kisorr világítás esetében úgy világítjuk meg az arcot, hogy az orrnak az árnyékát az arcra vetítjük. Az orrnak ebben az esetben csak kis árnyéka van, ebből kapta a kisorr elnevezést.

Portréfotó, portréfotózás, keskeny kisorr, portréfotó alapjai, stúdió világítás
ellenfényes keskeny kisorr, portréfotó, portréfotózás, Rembrandt háromszög, portréfotó alapjai, stúdió világítás

Fényforrások, fényformálók stúdió világítás esetén

A fentiek során többször elhangzott már, hogy főfény, derítőfény, élfény, stb. érdemes ezeket az elnevezéseket is tisztázni, illetve azt is, hogy ezeket nem csak stúdió világítás során, hanem szabadtéren is használhatjuk.
Jelenleg abból indulunk ki, hogy mi irányítjuk a fényt, amelyre a portréfotózáskor szükségünk van, így elsődlegesen a stúdióvakukról lesz szó. Ezt természetesen kevert fény esetében is hasonlóan lehet használni, bár ott a természetes fény részét sokkal kisebb behatással tudjuk irányítani, de külön nem foglalkozunk jelenleg vele.

Fényforrások

Ahhoz, hogy ezt is valamennyire átlássuk, még három alapfogalmat tisztáznunk kell amelyekből egyértelműen le tudjuk tisztázni a fényforrásokat funkciójuk alapján. Nem szeretnék hivatalos fogalmakat leírni, inkább úgy próbálom megfogalmazni, hogy mindenki számára érthető legyen, miről is van szó amikor stúdió világítás kapcsán erről beszélünk:

Főfény: főfénynek nevezzük azt a fényforrást (vakut), amelynek az adott fénye a legdominánsabb lesz a készülő portréfotón. Általában ez a fény az, amelyet a legerősebbre állítunk be.

Derítőfény: derítőfénynek nevezzük azt a vakut, amellyel a főfény által generált árnyékokat világítjuk meg, amellyel lágyítjuk az árnyékokat, kitöltjük a “teret”, stb.

Élfény / hajfény, stb.: ezek azoka afények, amelyekkl tudatosan kis részleteket szeretnénk kiemelni, mindezt egy erős, éles fénnyel, hisz ennek is dominánsabbnak kell lennie mint a derítőfénynek, s az is előforulhat, hogy a főfénynél is erősebbre állítjuk.

Fényformálók

Fényformálókat szinte minden esetben használni fogunk a fényképezés során (a rendszervaku és az állandófényű LED panelek sem kivétel ez alól, bár sok esetben ők már alapból rendelkeznek valamilyen jellegű fényformáló funkcióval). A fényformáló szerepe és feladata (ahogy neve is mutatja) a fény formálása, azaz a fény olyan jellegű és szintű ellenőrzése, hogy az eredmény pont az legyen, amelyet megálmodtunk, elképzeltünk.
Az összes fényformálót most biztosan nem fogjuk végignézni, de 2-3 darabot érdemes megemlíteni.

Főfény esetében, az elérendő hatás függvényében használunk octobox-ot (nyolc szögletű, softbox szerű), de használhatunk szoftbox-ot is. Ebben a két esetben a főfényt is valamennyire lágyítjuk, attól függetlenül, hogy ez a legharsányabb, legvilágosabb fényünk. A lágy főfény előnye, hogy lágyabbá teszi az arcvonásokat, ráncokat, satöbbi. Amennyiben a portréfotózás során pont keményíteni szeretnénk az arcvonásokat, vagy pont kontrasztosabb arcot szeretnénk, jól kirajzolódó markáns ráncokkal, abban az esetben használjunk beautydish-t vagy méhsejtrácsot (a méhsejtrács használható softbox-al és octobox-al is).

Derítőfény esetében kifejezetten lágy fényt használunk klasszikus portréfotózás során. Ez leginkább softbox, amely lehet téglalap alakú, négyzet alakú, de lehet akár octobox is. Itt a lényeg, hogy az arc árnyékait megvilágítsuk, lágyítsuk.

S végül az élfény / hajfény esetében érdemes Snoot-ot (Gobo-nak is nevezik) használni, mivel így egy kis területre irányított jól beállítható fényt fogunk tudni használni.

S hogy ne maradjon ki a sorból, amennyiben a hátteret is meg szeretnénk világítani, ott érdemes első nekifutásra reflektorral dolgoznunk, bár helyette softbox, octobox, satöbbi is használható.

A későbbiek során a terv szerint külön témában fogjuk taglalni a fényformálókat és azok hatásait ugyan arra a képre.

Addig is, ha érdekel a sorozat többi része, ezeket itt olvashatod el:

A portréfotózás alapjai 1. rész – hogy fényképezzünk portrét

A portréfotózás alapjai 2. rész – portréfotó tippek, portréfotó pózok

A portréfotózás alapjai – 4. rész – Szabadtéri portréfotózás egy vakuval

A portréfotózás alapjai – 5. rész – Az arc retusálása

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb blog bejegyzés:

Mire képes az Apple M1 processzora Photoshop alatt

Rengeteg helyen lehet olvasni, hogy mennyire is jó az Apple M1-es processzorával szerelt MacBook Pro, ha épp Photoshopra szeretnéd használni. Eddig nagyon is meg voltam elégedve az asztali konfigurációmmal, amelyet azért is szereltem fel, mert sajnos a 2017-es Core...

Az OKJ-s korszak vége. Mit adott, mik voltak a hibái?

Valamikor 2019 év végén, 2020 év elején tudatosult mindenkiben, hogy az OKJ-s oktatás megszűnik, vagyis pontosabban átalakul és helyette valami más jön, amiről akkoriban még semmi pontosabbat nem tudtak. Voltak szakmák, amelyek elvégzéséhez a törvény előírta a...

Hogy építsük fel fotós portfóliónkat?

Ahhoz, hogy be tudjuk mutatni munkánkat fotós portfóliót kell építenünk. De milyen legyen? Mi a jó megoldás? Ki a célközönségünk? Ezek mind mind olyan kérdések, amelyek hatással vannak az eredményre és arra, hogy végül is milyen lesz a portfóliónk. Fotós portfóliónk...

Fénykép nyomtatás, nyomtattassunk, mert nekünk ez jó!

Valamikor régebben már egyszer végig gondoltam és kifejtettem, mi a véleményem a nyomtatás vs. nyomtattatás témakörben. Azóta eltelt pár év (picivel több, mint 2 év), de a téma megint aktuális. Vagyis, annyira nem, de ha már ki kell nyomtatni 10 darab képet, akkor...

Termékfotó készítése vizes (csepp) hatással, mintha a hűtőből vetted volna ki

Termékfotó készítésénél a legtöbb esetben az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet a termékre. Huh, ez egy nem túl szerencsés mondat, de megpróbálom kifejteni, mire is gondolok. Szóval nem elég egyszerűen a terméket (például egy energia ital dobozást) lefényképezni. Nem...

Fotós kiegészítők, amikre szükség van és hasznosak is

Az évek alatt szerintem mindenki bevásárol hasznos és kevésbé hasznos fotós kiegészítőkből. Valamelyik nap pakolgattam és el is csodálkoztam, mi mindenem van, így jött is az ötlet, hogy erről érdemes egy pár gondolatot megosztanom. Nem feltétlenül lesz benne rendszer,...

Hova tűnnek a szakmai és / vagy jó fotós blogok?

A tegnapi estén úgy gondoltam, végre van időm olvasni kicsit. Gondoltam, körbe nézek, mi történt a nagyvilágban, milyen újdonságok jelentek meg, ki miről írt, felkeresem a kedvelt fotós blogokat... Bevallom, volt pár fotós blog az utóbbi időben (kifejezetten magyar...

Kis tárgyfotózás, már megint az óra

Mivel az időjárás nem túl kedvező az utcán, szabadon történő fényképezésre, megint előtérbe került a tárgyfotózás. S ha már tárgyfotózás, akkor az egyik örök téma is előkerült, az óra. Órát fényképezni nem is olyan könnyű. Nem azért mert jár az óramutató, hisz azt meg...

Streetphoto 2021 év elején

Már nagyon rég nem voltam kint Streetphoto-zni és járni az utcákat este, így gondoltam pont jó az alkalom, hátha le lehet fényképezni valami érdekeset... A gondolat nem volt alapvetően rossz, de az időzítés annál inkább. Míg a Covid előtt bármikor kimentél a városba,...

Jinbei M-6 2 az 1-ben boom lámpaállvány

Már egy ideje szemezgetek a boom állványokkal, többek közt a Jinbei M-6-al is, amelyek azon felül, hogy megkönnyítik a stúdió vakuk, lámpák pozícionálását, igen hasznosak tudnak lenni egyéb fényterelők, fényformálók használata során is. Sokszor gondolkoztam rajta,...